Ifjúságkutatások
A következő ifjúságkutatások, műhelyek jelentős iránymutatásul szolgálnak kutatómunkánkhoz:
Az Ifjúság kutatás sorozat négyévente lefolytatott nagymintás ifjúságkutatás, mely a 15-29 éves korosztályt vizsgálja. Célja, hogy feltárja az ifjúsági korosztályok iskoláztatását, elhelyezkedését, karrierjét, önállósodását és boldogulási esélyeit befolyásoló társadalmi tényezők változását. Bemutatja továbbá, hogy ezek a hatások hogyan tükröződnek a fiatalok életmódjában, szabadidős tevékenységében, kulturális fogyasztásában. A tanulmány kitér az ifjúsági korosztály vallásosságának vizsgálatára is. E felmérések szerint rendkívül alacsony a felnövekvő korosztályok társadalmi aktivitása és politikai érdeklődése.
Szabó, Andrea – Bauer, Béla –Laki, László (Szerk.): Ifjúság 2004 Gyorsjelentés.
Szabó, Andrea – Bauer, Béla –Laki, László (Szerk.): Ifjúság 2008 Gyorsjelentés.
A rendszerváltozást követően Magyarországon készült politikai szocializációt vizsgáló kutatások eredményei alapján a demokratikus politikai értékek és ismeretek átadása terén számos ellentmondás és hiányosság mutatkozik. E kutatások felhívják a figyelmet a hazai politikai szocializáció zavarai mögötti strukturális okokra: azzal, hogy a demokratikus átmenet révén elvileg szabaddá vált az út a különböző politikai vélemények kinyilvánítására, még nem vált megoldottá az a kérdés, hogy miként élhet ezzel az egyén az új viszonyok között.
Szabó, Ildikó-Örkény, Antal [1998]: Tizenévesek állampolgári kultúrája. Budapest, Minoritás Alapítvány.
Szabó, Ildikó: A pártállam gyermekei. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000.
Csákó, Mihály: Iskola és politikai szocializáció.
Az újabb szocializációs tanulmányok a korábbi megfigyeléseket összekötik a felnőtt társadalmi részvétel és társadalmi tőke kérdéskörével. Bár ezen új irányzat hazai tudományos recepciójára történtek kísérletek e megközelítésben a magyar fiatalokról politikai szocializációs kutatás nem készült.
Nárai Szilvia [2004]: A civilszervezetek szerepe és jelentősége az egyének, közösségek, illetve a társadalom számára. Educatio, 2004/4. szám
A fiatalok társadalmi szerepének változásával kapcsolatban az ifjúságszociológia arra hívja fel a figyelmet, hogy az ifjúsági életszakasz egyre fontosabb, időben pedig egyre hosszabb küzdőtere lesz az egyéni és csoport autonómiák, identitások kialakulásának. E civilizációs korszakváltásról szóló tanulmányok központi kérdése, hogy az ifjúság milyen mértékben válhat önálló társadalmi csoporttá, réteggé, milyen mértékű cselekvési autonómiája.
Gábor, Kálmán (szerk.) [2002.]: Társadalmi átalakulás és ifjúság Szeged, Belvedere Kiadó
Gábor, Kálmán (szerk.) [1993]: Civilizációs korszakváltás és ifjúság Szeged, Miniszterelnöki Hivatal Ifjúsági Koordinációs Titkársága.
Gábor Kálmán: Ifjúsági korszakváltás
Gábor Kálmán [2000]: A középosztály szigete
Az Európa Tanács Ifjúsági és Sport Igazgatóságának megbízásából egy nemzetközi kutatócsoport 1997 óta 17 európai országról (köztük 2008-ban Magyarországról) készített ifjúságpolitikai jelentést.
A jelentések célja az egyes országok gyakorlatának vizsgálata által meghatározni az ifjúságpolitika azon összetevőit, melyek informatívak egy Európán átívelő ifjúságpolitika szempontjából, hozzájárulni egy az ifjúságpolitika fejlesztéséhez és implementációjához vezető tanulási folyamathoz, valamint javaslatok megfogalmazása az egyes országok nemzeti ifjúságpolitikához.
Youth Policy in Hungary, Conclusions of the Council of Europe international review team, Council of Europe Publishing, Strasbourg, 2008. october.
Az Új Ifjúsági Szemle ifjúságelméleti folyóirat: a gyermekek és fiatalok élethelyzetének bemutatásával foglalkozó az érdeklődő értelmiségieknek szóló időszaki kiadvány, amely támaszkodva a korábbi évtizedek ifjúságkutatásaira is, megkísérli a beilleszkedést a nemzetközi trendekbe. A meglévő eredményeket kívánja közkinccsé tenni, népszerűsíteni, így jelenítve meg az ifjúsági diszciplína sokszínűségét. Megpróbálja felölelni az ifjúságpolitika, az ifjúsági közélet valamint az ifjúságkutatás problémakörét, átfogóképet adva a magyar ifjúságpolitika szabályozásáról, finanszírozásáról, valamint más állami- és civilszervezetekkel való kapcsolatáról.
Egyes ifjúságszociológiai elemzésekben nem ritkán vészjósló megjegyzések találhatók az önmagát politikai névtelennek nyilvánító ifjúságról.
Gazsó, Ferenc – Laki, László [2004]: Fiatalok az Újkapitalizmusban. Budapest, Napvilág Kiadó
Gazsó, Ferenc – Stumpf, István (szerk.) [1995.]: Vesztesek az ezredfordulón.. Budapest, Ezredforduló Alapítvány.
A magyar ifjúságpolitika történetét áttekintő, 2007-ben az Európa Tanács számára készített Magyar Nemzeti Ifjúságpolitikai Jelentés az ifjúság helyzetének a bemutatását generációs újratermelődésként vizsgálja, abból indulva ki, hogy a mindenkori fiatal nemzedékek társadalmi felkészítését, tevékenységét és beilleszkedését sok és sokféle társadalmi intézmény és szervezet egyidejű működése hivatott biztosítani.
Nemzeti jelentés a magyar ifjúság helyzetéről az Európa Tanács számára
Campus-lét kutatás a debreceni egyetemistákról:
A Campus-lét kutatás 2010 februárjában kezdődött és 2012. december 31-ig tartott. A kutatás lebonyolításában a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitikai Tanszékének és a Neveléstudományok Intézetének munkatársai és hallgatói vettek részt. A kutatás Prof. Dr. Szabó Ildikó vezetésével zajlott. Kutatásukban azt kívánják feltárni, hogy mi jellemzi a nappali tagozaton tanuló debreceni egyetemi hallgatók kortársi szocializációját.
